Európa legősibb könyvének jelentését csak nem olyan régen törték fel, páratlan dolgokat árul el kontinensünk múltjáról

A Derveni papirusz Európa legrégebbi, ma is fennmaradt olvasható kéziratának számít. Ez egy ókori görög papirusztekercs II. makedón Fülöp uralkodásának idejéből, valószínűleg Kr. e. 340 és 320 között. A felfedezés új információkkal szolgál a Szókratész előtti ókori filozófiáról, és "a reneszánsz óta napvilágra került legjelentősebb új bizonyíték a görög filozófiáról és vallásról".

Az "Európa legősibb könyveként" ismert szöveg felfedezésének és megfejtésének története majdnem olyan érdekes, mint a benne található információ. A papirusz erősen elszenesedett volt, amikor 1962-ben véletlenül felfedezték a görögországi Derveniben (Thesszalonika közelében). Csak 2006-ban sikerült megfejteni a szöveget, és feltárni a benne található allegorikus kommentárokat és ősi vallási tanításokat, ami újabb kérdéseket vetett fel és vitákat váltott ki.

Az ókori görög gőzgép rejtélye a mai napig nem hagyja nyugodni a tudósokat, lenyűgöző a találmány, ami 1500 évvel megelőzte a korát

Olvass tovább...

Olvass tovább...

A szöveget 1962-ben találták meg építkezések során Derveni közelében, mintegy 10 kilométerre Thesszalonikitől, egy Lete nevű apró ókori település közelében. Az ásatások során fedezték fel az úgynevezett "derveni sírokat", amelyek egy kivételével mindegyiket nem fosztották ki. Az elszenesedett tekercset a Derveni A sírt borító födémeken fedezték fel, az elhunytak más maradványaival együtt'

A Derveni papiruszt Kr. e. 350 és 320 közé datálták. A benne található szöveg azonban a Kr. e. 5. századból származhat. A dokumentum szerzője ismeretlen, bár egyes tudósok a proszpaltai Euthyphrónt, a melosi Diagoraszt és a thaszoszi Szteszimbrotoszt tartják lehetséges jelölteknek.

A mű filozófiai értekezés az istenek természetéről, a kozmogóniáról, a lélek elméletéről és a vallási rituálék természetéről. Az UNESCO szerint a szöveg globális jelentőségű, mivel olyan egyetemes emberi értékeket tükröz, mint a világ megmagyarázásának igénye, az ismert szabályokkal rendelkező emberi társadalomhoz való tartozás vágya és az élet végével való szembenézés gyötrelme.

"A Derveni papirusz nemcsak a görög vallás és filozófia tanulmányozása szempontjából bír óriási jelentőséggel, amely a nyugati filozófiai gondolkodás alapja, hanem azért is, mert bizonyítékul szolgál az orfikus költemények korai datálására, amely a preszókratikus filozófusok sajátos változatát kínálja"

- írja a papiruszról az UNESCO.

Az UNESCO szerint a Derveni-papirusz, a nyugati hagyomány első könyve globálisan nagy hatású, és olyan egyetemes emberi értékeket tükröz, amelyek többek között, de nem kizárólag a világegyetem és általában az élet magyarázatának igényét, a közösséghez tartozás vágyát és a halállal való megbékélést tükrözik.

Az megvan, hogy az ókori görögök arzénnal szőrtelenítettek, a rómaiak pedig galambtrágyával festettek hajat?

Olvass tovább...

Olvass tovább...

A Derveni-papirusz összesen 26 oszlopot tartalmaz, miután a technológiának köszönhetően további négy oszlopot sikerült megfejteni.

A Harvard Egyetem Hellenisztikus Tanulmányok Központja a következőképpen írja le a szöveget:

"A tartalom az isteneknek és lelkeknek szánt áldozatokra vonatkozó vallási útmutatások és egy Orpheusznak tulajdonított teológiai költemény allegorikus kommentárja között oszlik meg. A szerző szemlélete filozófiai, különösen Anaxagorasz, az atomisták és Diogenész Apollóniás fizikai rendszeréhez közeli szemléletet mutat. Különösen érdekes az allegorikus értelmezési módszere, amely gyakran emlékeztet Szókratész játékos szellemi és etimológiai akrobatikájára, ahogyan az Platón Krátyluszában látható."

_{forrás: Arkeonews}