Észbontó dolgot állít Árpád vezér nevéről a történész, a jelentése sokkal mélyebb, mint gondoltuk

Az alábbi cikkünkben a kiváló szerző, Kiss Dénes Aki fázik, fát keres című könyvének gondolatait foglaljuk össze.

Amikor a nevek mélyebb jelentését vizsgáljuk, például az Árpád nevet, egyfajta misztikus tömörítésre lelünk. Ez a tömörítés a név viselőjét kívánja pontosan bemutatni, mégis tömören. Minden név eredetileg egyedi jelentéssel rendelkezik, bár nem mindegyiket lehet teljesen pontosan értelmezni, különösen, ha szűk térben és időben kutatunk.

Több éves kutatás és érdeklődés után kialakult egy sajátos módszerem az Árpád vezér nevének mélyebb elemzésére, hogy megértsük gyökereit és kapcsolódásait. Az első dolgozatom erről a témáról a Tiszatáj című folyóirat 1975. szeptemberi számában jelent meg, majd később kis módosítással szerepelt 1984-ben a "Játék és Törvény" című könyvemben. Azóta folyamatosan kutatom és elemzem az Árpád név mögött rejlő értelmet.

Eltitkolták a magyarok elől? Míg az európai uralkodókat viking harcosok védték, a viking uralkodónak magyar testőrei voltak

Olvass tovább...

Olvass tovább...

Az Árpád név körüli évszázados találgatások között különösen kiemelkedik Pais Dezső névképzési elmélete, amely az "Árpácska" szóra épül. Bár tiszteletben tartom az ilyen elméleteket, meggyőződésem, hogy az Árpád név alapvetően és teljességében magyar eredetű. Mégis, óvakodnunk kell attól, hogy túlságosan elkötelezzük magunkat egyetlen elmélet mellett, mert mindig lehetnek új megközelítések és értelmezések.

Az Árpád név nemcsak a magyar, hanem a finn és török nyelvben is fellelhető szavak jelentéseinek segítségével értelmezhető. Bár ezek a kapcsolódások időben és térben távolinak tűnhetnek, mégis érdemes megvizsgálni őket, mert hihető összefüggéseket mutathatnak. Például az "Árpád" szóban szereplő mássalhangzók (r, p, d) megtalálhatók a finn és török szavakban is, mint például az "alpaut", ami uralkodót vagy herceget jelent törökül.

A finn nyelvben is több olyan szó található, melyek szótöve az "ar", köztük az "arpa", ami sorsot jelent. Ezek a kapcsolatok érdekesek és figyelemre méltóak, és további mélyebb megértésre inspirálnak bennünket az Árpád név eredetével kapcsolatban.

arpinen =  forradásos, sebhelyes, (Talán ez a honfoglaló vezér forradásos, sebhelyes volt?!)

arpoja = sorsvető, sorshúzó,

arpallipu = sorsjegy (lippu = lap, figyeljük a mássalhangzók azonosságát!)

arpi = forradás, heg,

arvo = érték, becs, tisztelet, tekintély, (A rendes p-v váltásról van szó!)

arvoinen = érő, értékű, rangú, érdemes, méltó stb.,

arvokas = értékes, becses, nagy értékű, drága, tekintélyes, tisztes, méltóságos, méltóságteljes, érdemes, méltó, – a magyar jelentéseket abban a sorrendben írtuk, amint a kitűnő és lelkiismeretes Papp István követett a szótárában.

Érdekes módon hasonló szavakat találunk a szanszkrit nyelvben is, ami tovább erősíti az összefüggéseket. Kőrösi Csoma Sándor hagyatékában olyan szótár található, mely több mint ötszáz szót tartalmaz, kiemelve a hindi és szanszkrit eredetű szavakat is. Nézzünk is bele a szanszkrit szavakba!

arpinen =  forradásos, sebhelyes, (Talán ez a honfoglaló vezér forradásos, sebhelyes volt?!)

arpoja = sorsvető, sorshúzó,

arpallipu = sorsjegy (lippu = lap, figyeljük a mássalhangzók azonosságát!)

arpi = forradás, heg,

arvo = érték, becs, tisztelet, tekintély, (A rendes p-v váltásról van szó!)

arvoinen = érő, értékű, rangú, érdemes, méltó stb.,

arvokas = értékes, becses, nagy értékű, drága, tekintélyes, tisztes, méltóságos, méltóságteljes, érdemes, méltó, – a magyar jelentéseket abban a sorrendben írtuk, amint a kitűnő és lelkiismeretes Papp István követett a szótárában.

… ennyiből is látszik, hogy e szavak olyan jelzők, amelyekkel körül lehet írni Árpádot, a vezért. Hát még ha meggondoljuk, hogy az “ár” egyik jelentése az “értékkel” is összefügg s mindez az “úr”-ral is, akkor nagyon fontos az, hogy a szanszkrit nyelvben is hasonló szavakra lelünk. Kőrösi Csoma Sándor mintegy ötszáz szóból álló szótárat hagyott hátra, “mellékesen”, ám fontosnak tartva azokat, mert a biztonság kedvéért odaírta az angol jelentéseket is. Valamint megjelölte a szavakat H, azaz hindi, ebből volt kevesebb, vagy S, tehát szanszkrit származásuk alapján. Lássuk is mindjárt a nevezett szanszkrit szavakat.

argha = ár, becs, (price, value)

artha = érték, (price)

arha = ár, becs, (value, price)

arhati = becsül (values)

arthaka = érték, gazdagság, (wealth)

arthajna = értelem, (Akárcsak a magyarban, azonos a szótő! Angolul: understanding.)

artham = -ért, (Mint a magyarban, s angolul: for.)

Atila = előkelő, győzelmes, foglaló, de nem bizonyos abban Kőrösi, hogy szanszkrit szó-e? De angolul a következőket írja- “adi-la, successful, great chief, conqueror.” Egyéként ide kell írnunk az érdekesség kedvéért – noha Kőrösi Csoma Sándor mind a csaknem ötszáz szót a rokonság valószínűsítésével írta le -, hogy például a szanszkrit âtâ jelentése, atya, de a tâta is az, (father). Bizony mondjuk, hogy öreg tata, vén tata stb.

Tekintsünk meg néhány török kifejezést is. Különös, hogy a török nyelvben a "r" helyett inkább a lágyabb "l" hangot használják. Ez a hangváltás azonban teljesen megfelelő és organikusnak tekinthető.

altin = arany, az ar-any szavunkban ott van az “ár”ra utaló szótő, így hát az ér-téket is képviseli, már az arany magában is értékjelző,

alp = hős, lovag, bátor, vitéz, tehát rangos,

alput = fejedelem, herceg,

âlâ = magasabb, felsőbb, legfelsőbb, kitűnő, remek, kiváló stb., jelentések jelzik az irányultságot, s az az érdekes, hogy az irány éppen úgy, mint az arány, egymásnak útmutatói, s egyúttal föltételezhetjük, hogy az ar, ár, er, ér, úr, valamint az él (élen az első, az első a fő, a fontos, s az “al” nemcsak alul-t, alsó-t jelent, hanem föntről, magasból lefelé való irányt is és például ezt fejezi ki az alku szavunk, amikor is le akarjuk szorítani az árat).

arsidük = főherceg,

artirma = érverés, áremelés, – tehát megvan az “ar”-“ár” kapcsolat itt is,

alpaut = uralkodó, uralom, herceg, felsőbbség,

alper = hős férfi,

alptigen = hősnek nevezett,

oran = arány, mérték

Amikor belépünk valahová vagy valamire - vagy beléptetnek minket -, az első dolog általában a nevünk megadása. A nevünk az, amelyet jegyeznek fel vagy vesznek számba. A nevünk szól értünk. A nevünkön keresztül azonosítanak és azonosítjuk magunkat. A nevek fontosságát és hatalmát kiemelten érzékelteti a nyelv, amelynek lényeges tevékenysége a megnevezés, a névadás. Az Árpád név körüli jelentések és összefüggések mélyrehatóan tükrözik a névadás művészetét és a kultúrát.

Ismeretlen magyar trónörököstől rettegett egész Európa, felfedték Árpád vezér fiának legendáját

Olvass tovább...

Olvass tovább...

A múlt században divatos volt egy szokás, ami az erőt és bátorságot szimbolizálta az arcon kardvágások által szerzett hegekben. A sebhelyek elbeszélik az illető férfiasságát és bátorságát, amelyet párbajokban vagy harcokban szerzett. A finn kultúrában a sebhelyek kitüntetést és megkülönböztetést jelentettek a harcosok között. Az Árpád név összefüggéseivel kapcsolatban felvetődik, hogy Árpád lehetett-e valóban sebhelyes, harcos arcú férfi? A név, amelyet viselt, szorosan kapcsolódott értékeihez és helyzetéhez, hiszen az emberek, akiknek rangja volt, nevet is kaptak. Így a név nemcsak az azonosítást szolgálta, hanem az egyén tulajdonságait és helyzetét is tükrözte.

A név hordozza az egyént, az identitást és a közösségi kötődéseket. A magyar nyelvben a név sokkal több, mint egy egyszerű szó. Ez az, ami reprezentálja az egyént és a népet. Ezért kiemelkedő fontosságú vigyázni a nevünk becsületére és tisztaságára, mivel a név az, ami minket képvisel és az, amivel a közösség azonosít.

Az Árpád név összetett jelentése mélyen gyökerezik a nyelvben és a kultúrában. Az "ár" szó számos értéket foglal magában, beleértve az "ér-téket" és az "úr" jelentéseket is. A "pád" szó pedig az uralkodást és tekintélyt szimbolizálja. Az Árpád névben ezek az értékek összeolvadnak, képviselve az erőt, az uralkodást és az isteni nagyságot. A névadás művészete és a név jelentései összefonódnak a magyar kultúrával és történelemmel, amelyek mélyen gyökereznek az identitásban és az emlékezetben.

A nyelv a kultúra legnagyobb alkotása, amely által a világ dolgai megnevezésre kerülnek. A magyar nyelvet nemcsak szókincstárnak, hanem tudás- és ismeretek tárházának kell tekinteni. A név pedig az egyén és a közösség legszemélyesebb és legfontosabb jellemzője. Vigyázzunk tehát a nevünk tisztaságára és becsületére, hiszen ez az, ami minket reprezentál és amit a közösségünk hordoz.

_{forrás: Magyarmuzeum.org}